Andi blogja

Hétfőn Tominak is feltették a fogszabályzót. Most már neki is popcorn mentes időszak van :-)

Ma volt a 3. alkotó délután a suliban a tanárnéniknek. Mondhatom, szuper volt mindhárom. Kb. 20 tanárnéni vett részt benne, érdeklődők, lelkesek és roppant kreatívak voltak.

Öröm volt velük dolgozni, és megtiszteltetés, hogy ennyien érdeklődtek a munkám iránt.

Köszönöm mindenkinek, és köszönöm a csodás orchideát és a csokit :-)

(Fotót ma sem csináltam :-()

Jana kisvizsla pedig tüneményes továbbra is.

Június 10-én utazik Németországba, végleges családjához.

Már most sajog a szívem, de tudom, csodás élete lesz....én pedig a helyére befogadhatok egy újabb mentésre váró kutyust. Nem hagyom abba :-)

"Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?" -Micimackó

"Azért vagyunk a földön, hogy jót tegyünk másokkal.

Hogy mások miért vannak itt, arról fogalmam sincs." -Wystan Hugh Auden

Még ki sem hevertem Mandulám elköltözését, máris megérkezett az újabb "mentésre váró" :-)

Aki nem jár a FB-on, annak most bemutatom JANA-t, a 2-3 év körüli "bolondos" magyar vizslalánykát :-)

Janát a kalocsai gyepiről hozták a lányok, útközben megálltak ásványvizet venni :-)  Így lett a neve JANA :-)   ( még szerencse, hogy nem naturaquát vettek :-))

Jana tüneményes, bohókás kutyus. Gyönyörűen alszik, szépen eszik, úgy étál pórázon, ahogy a nagy könyvben le van írva.....mindig csak mellettem.....nem előz meg. Viszont úgy iszik, mint egy malac :-)  Kilötyböli a vizet, úszik minden körülötte..:-) És szörnyen büdös :-)  Ezért aztán holnap fürdés lesz. Csak ezt még ő nem tudja :-)

Nagyon játékos és nagyon barátságos. Csak sajnos Zeusszal nem akar játszani, ezért Zeusz nagyon szomorú :-(

Mit gondoltok, mit csináltam ma a teraszon, amiért Jana annyira szeretett?? :-)

( jégkrémet nyalogattam :-)))

Ezek hát az első két nap történései.

Mutatok néhány képet drága Mandulámról is, új otthonában:

Ma elvesztettem valamit, de nyertem sok mást...

Ma ismét érezhettem, milyen jó is az, ha szeretnek az emberek....és milyen sokan szeretnek.

Ma megtapasztalhattam újra, hogy soha nem maradok egyedül....hogy vannak olyanok az életemben, akikre mindig és minden körülmények között számíthatok....

Ma gazdagabb lettem egy baráttal....

És ma könnybe lábad a szemem, hogy milyen boldog ember lehetek én!

Mert aki ennyi szeretet kap, mint amennyit én kaptam MA , az talán adni is tud valamit.....

Köszönöm!

Nem buktam el, csak találtam tízezer utat, ami nem járható.

(Thomas Alva Edison)

"Jó néha sötétben a Holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni,
jó néha fázni, a semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni.
Tele szájjal enni, hangosan szeretni,
jó néha magamat csak úgy elnevetni.
Sírni, ha fáj, remegni, ha félek,
olyan jó néha érezni, hogy élek."

Minden évünk: egy életkör. Egy gyűrű az életfa törzsén. És minden életkör végén kicsit meghalunk - ugyanakkor minden új kör kezdetén kicsit föltámadunk. Ezért van az, hogy az ember, rejtélyes okból, szomorú a születésnapján.

Müller Péter

Ez voltam én. A Vizslamentők kimentették, a végleges gazdi örökbe fogadta, és én voltam a középső láncszem, az ideiglenes…

Mit érzek most??  Fáj. Nagyon fáj. A torkomban gombóc, a mellkasom szorít, tele bőgtem már egy százas csomag papírzsepit… .

Elment. Ennyi volt. Alig több, mint 4  hét volt a mi közös nagy kalandunk….

Mert az volt. Nagy kaland. Beengedni az otthonunkba egy szedett-vedett, vézna, zaklatott , idegen kis ebet. Megismerni, elfogadni, gondozni, és szeretni….Nagyon szeretni.

Felvállalni a középső láncszem szerepét. Nem az enyém volt, és nem is az enyém lesz…

Csak MOST az enyém. Nem tudni meddig. De addig nagyon az enyém. Ezzel a tudattal kelni és feküdni nap nap után, nem könnyű.

És ma eljött ez a nap. Az elválás, az elengedés napja.

Számoltuk a perceket, lassítottuk az órákat…..de az idő könyörtelenül haladt…..és a végleges gazdi ( Györgyi) becsöngetett a kapun…

Ismerkedés, hosszas beszélgetés után már tudtuk, Mandula nagyon jó helyre fog kerülni.

Az ÉLET, bizony, csupa nagy betűvel, néha furcsa dolgokat tud produkálni. Györgyivel rövid idő alatt egy hullámhosszra hangolódtunk, és amikor a Nyugati Pályaudvar parkolójában , vörösre sírt szemekkel elbúcsúztam tőlük, úgy éreztem, ezer éve ismerem Őt, és a lehető legjobb helyen lesz nála az én kicsi Mandulám.

Drága kicsi Mandula!  Boldog gazdis életet kívánunk neked! Soha nem fogunk elfelejteni, és boldog vagyok, hogy a „mamid” lehettem néhány hétig! A nyakörvedre akasztott Angyalkám, ami eddig a telefonomat díszítette, vigyázzon rád minden percben!! Szeretlek!

Ma egy kicsit duplán haltam meg. Ma van a születésnapom :-(

Mandula 4 hete van nálunk. Szeretjük :-)  Kis bolond, és még most is mindent lelop a konyha pultról, ami ehető.....és ami nem :-(

Ma volt az ivartalanítása, és a köldöksérv megoperálása. Ami nem is köldök sérv....hanem egy daganat :-(   Most megy szövettanra. Most izgulhatok 2 hétig.

Emlékeztek? Bercikém daganatba halt bele, Zeusz daganattal indított....és most ez a kicsike is???? Mi ez?? Valami átok?? Azért én nagyon pozitívan fogom sulykolni magamba, hogy jó indulatú....Mi más is lehetne??  Ez a kis kutyu igazán megérdemelne egy szép jövőt, szerető gazdi mellett.

Szóval, ma éjjel a kanapén alszom megint, hogy figyeljek rá. Holnap aztán kontroll és infúzió.

Majd túl leszünk ezen is :-)

A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon." (Chaplin)

:-))))

Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik és továbbmegy.

(Winston Churchill)

Azt hiszem, tök jó, ha az ember tud magán nevetni....:-)

"Kívánj valamit, de ne mondd el senkinek! Bármit. Akármit. Most higgy benne, hogy valóra válik! Sosem tudhatod, hol fog érni a következő csoda, a következő mosoly, vagy mikor válik valóra a kívánságod. Ha hiszel benne, hogy bármelyik pillanatban rád találhat és kinyitod a szíved és az elmédet ennek a lehetőségére és bizonyosságára, talán épp akkor kapod meg azt, amire vágysz. A világ tele van csodákkal, csak hinned kell benne. Tehát kívánj most valamit! Megvan? - Oké. Akkor most higgy benne teljes szíveddel!" (filmrészlet)

A Vizslamentők kérték, írjam meg nekik, miért lettem ideiglenes befogadó.

Nos, leírtam :-)

Ez az írás a FB-on jelent meg a Vizslamentőknél, de aki nem jár arra, itt is elolvashatja :-)

Miért lettem ideiglenes gazdi? Ez az én történetem.

Számomra sokkal inkább az a kérdés, hogy miért most és miért itt? Vajon milyen erők munkálkodtak az Univerzumban, amelyek hatására az egyébként „kerek” életem, az alkotó munkám, a 4 gyerekem mellett egy reggel úgy ébredtem, hogy tudtam, ezt kell tennem….

Vajon milyen események terelték az életemet abba az irányba, hogy felülkerekedjek saját önzőségemen, és ne fordítsam el a fejem azzal az „ál” indokkal, hogy én ezt lelkileg nem tudom felvállalni.

Talán az a hatalmas fájdalom, amit öreg kutyáim elvesztése okozott az elmúlt hónapokban, vagy egy barátnőm állatmentő tevékenysége, amit évek óta csodálattal figyelek? Vagy egy váratlan találkozás, egy álom, egy elejtett szó, egy pillantás…? Vagy az a szomorúság, amit megláttam az új kutyusom szemében, aki szintén mentett?

Talán nem is számít. A lényeg az, hogy megtettem az első lépést.

Két napja ideiglenes gazdi vagyok, megérkezett hozzánk az első ideiglenesem, Mandula, a Német vizsla leányzó.

Ideiglenesen otthont adunk neki, ideiglenesen etetjük, ideiglenesen játszunk vele a kertben, ideiglenesen simizzük, ideiglenesen sétáltatjuk, ideiglenesen tanítjuk a szabályokra……és szándékosan nem írom, hogy ideiglenesen szeretjük, mert a szeretet az nem lehet ideiglenes…..az örök.

Mindent úgy teszünk vele, mint Zeusszal, a saját kutyusunkkal, csak  azzal a tudattal, hogy Mandula csak ideiglenesen él velünk, amíg nem találnak neki szerető, gondoskodó gazdit.

Ő pedig ideiglenesen követ mindenhová, mint egy árnyék ( de jó nekem!), ideiglenesen gödröt ás a kertben (majd betömöm), ideiglenesen kibontja a szemetet és kinyalogatja a tejfölös poharat ( kötöttem volna össze rendesen), ideiglenesen felborítja a virágcserepet ( rossz helyen volt), ideiglenesen lenyalogatja a mosogatógépbe bepakolt tányérokról az ételmaradékot (csuktam volna be az ajtót), ideiglenesen az étkező közepére pisil (biztosan nem vettem észre, amikor szólt, hogy szeretne kimenni), ideiglenesen nem hagy aludni éjjel……és amikor már az álmosságtól félájultan megadom magam és lecuccolok a nappali kanapéra,hogy végre megnyugodjon, nos akkor ő hálából óránként megnyalogatja az arcomat…  Persze, csak ideiglenesen

Én pedig ideiglenesen  elgondolkodom azon, hogy biztosan kellett ez nekem?

De ez már nem is kérdés, amint rám néz meleg, mandula vágású szemeivel…..és azt mondja: szeretlek!

Nem tudom, milyen élete volt korábban. Talán nem is szeretném tudni. De úgy érzem, tehetek azért, hogy szép legyen a további. Még akkor is, ha én csak  „ideiglenes” vagyok.

És ez csak az érem egyik oldala. A másik az, amit az ember kap a kutyustól. Az a mérhetetlen nagy hála egy tál ételért, egy simizésért, a puha fekhelyért, a szeretetért…..

A gyerekeim csillogó szeme, akik talán már most megértik, hogy az állatokat is tisztelni kell, gondoskodni kell róluk, felelősséggel tartozunk értük, és nem sok jobb dolog van a világon az önzetlen segítségnél.

Miért lettem ideiglenes gazdi?

Elég nagy a szívem…….kitártam!

-Andi-

Mandula ideiglenes pajtásával

Többen megmosolyogtak az utóbbi időben, amikor elmeséltem, hogy pozitív mosoly terápiám része az is, hogy reggel, amikor bemegyek a Tescoba, rámosolygok az ajtóban álló biztonsági őrre és jó reggelt kívánok neki.....:-) Ezzel nem kis döbbenetet okozva..:-)

Képzeljétek, ma reggel mi történt!!!!  A biztonsági őr visszamosolygott, köszönt, és kellemes vásárlást kívánt!  :-)

Hát, megérte, nem??????  ( bocs a hát-ért :-) Ismerem a szabályt, de ide kívánkozik :-))

Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.

Ezt a csodaszép Babits idézetet ajándékba kaptam a napokban egy jó baráttól.

Egy olyan baráttól, aki, ha megkérdezi, hogy vagyok, a választ is megvárja....aki akkor jön, amikor a többiek már mennek....

Azóta sem tudok szabadulni tőle, egyfolytában ott duruzsol a fülemben.

Megosztom veletek!

Köszönöm, J.!

....igyekszem sokat mosolyogni :-)

Ezt is kaptam :-)    :

"Egy mosoly mindent képes megváltoztatni. Egy egész életet.

Sőt, kettőt. Két emberét. Azokét, akik egymásra mosolyognak."

-Hock Tamás —

.....sok-sok idézetet olvasgattam. Nagyon szeretem ezeket, mert gyakran érzem úgy, hogy az élet az orrom elé tolja.....és pontosan nekem szól. Érdekes dolog ez.

Az elmúlt napokban több kellemes élményem is volt, amikor szembesültem azzal, hogy nem felejtenek el ......engem :-)

Van, aki 2 év után, van aki 22 év után, és van, aki 30 év után is emlékszik rám...:-)

És mit hoz a sors....., ezt az idézetet. Nekem.

Kóstolgassátok! Van benne valami.....

"Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit tes zel.

Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak, az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük."

-Maya Angelou-

Dupla szülinapot ünnepelünk ma :-)

Tomi és Bandi 12 évesek lettek!  :-)  El sem hiszem, hogy így elszaladt az idő :-(

Tomi hetek óta várja ezt a napot, mert most már legálisan nézheti a 12 karikás filmeket a TV-ben :-))

Drágáim!!  Hosszú, nagyon-nagyon boldog életet kívánok Nektek!!

Minden vágyatok teljesüljön, olyan életetek legyen, amilyet szeretnétek!!

És soha ne felejtsétek, hogy a mami mindig itt van!  Mellettetek vagy mögöttetek :-)